HÁZASSÁG HETE

Házasság Hete Szegeden2009. február 8-14

.Mottó: A házasság öröm és erőforrás

Örömmel csatlakozom a házasság hete rendezvényeihez nem csak lelkipásztorként, ha nem bajbajutott családokat segítő szakemberként és legfőképpen hívő állampolgárként.

Sokan beszélnek ma a házasság válságáról, hogy egyre inkább csökken a házassági kedv. Valóban olyan tények ezek melyeket statisztikai adatok támasztanak alá. Ezzel szemben állnak azok a statisztikailag kimutatott kutatási tények, miszerint a 18 év alatti fiatalok között 85 % feletti azok aránya akik, boldog és teljes családba – azaz Házasságban – szeretnének felnőttként élni. Tényleg válság van? Tényleg idejét múlt a házasság intézménye? Mi történik a húszas éveikbe járó fiatalokkal? Hogy fordul meg tíz év alatt ez az arány. Mielőtt részletezném a fenti kérdést röviden tekintsük át mit is hozott a rendezvény sorozat.

A HÁZASSÁG HETE rendezvény sorozat több egyház és családokat tömörítő civil szervezet összefogásával a Bálint/Valentin napi szerelmi jósló hagyományokra épülő, mára virágzó piaci termékcsaláddá növő szerelem és szex ipari ünnepet megelőzve szeretné a házasság és a kölcsönös szeretetkapcsolatra irányítani a figyelmet. Ennek részeként fáklyás felvonulással hívták fel a vasárnap délutáni belvárosban sétálok figyelmét. A hét derekán alkotmány jogász, szociológus egy pap teológus és egy családterapeuta közreműködésével volt több száz fős hallgatóság előtt érdekes és sokszínű vita. Záró akkordként a rögtönzések színházában az előadáson megjelent hallgatók történetei jelentek meg a gyerekkori illetve jelen családi életből, hol mély érzelemi drámákkal, hol pedig a humorral és vidámsággal fűszerezve az előadást.

Hol veszik el az a 45%? Ma a tartós együtt élők 60-% nem köt polgári házasságot. A házasságot kötök száma alig több, mint 40%. A teljes lakosságot tekintve. Mi történt?Mi történik?

A sokkoló tények mögött sok dolog húzódik. Az egyházi kánon jog már a XII században kimondta, hogy a házasság a felek szabad akaratából való kinyilvánítással jön létre, és nem a szülők és az egymás mellett fekvő birtokok akaratából. Az is igaz hogy mindez csak a romantika korszakával válik majd társadalmi méretűvé. Másfelől a felcseperedett és nemileg érett fiatalok gyorson elkeltek. Az átlag életkor is sokkal alacsonyabb volt, amit a járványok, háborúk csak fokoztak. Azaz egy párnak az együtt töltött ideje nem volt olyan hosszú. A szex természetesen kapcsolódott az élethez és a halálhoz, mert még nem létezett az a fejlett orvos technika mai nem csak fizikailag, de lelkileg is eltávolíthatta volna a halál rém képét. A nők számára mindenképen veszélyesebb volt, mind társadalmi megítélés, mind orvosbiológiai szempontból, gondoljunk a gyermek és a szülő nők halandóságára, voltak korok mikor ez 50% volt.

Ma a felnőtt kor és a várható élethossz kitolódásával, a fejlett egészségtechnikák alkalmazásával, sokkal hihetőbb, hogy urai vagyunk az életnek és a halálnak. Hihetőbb hogy a szex egyszerű élvezeti cikk és nak a kapcsolatokszerves része. Mit is jelent ez a minden napokban.

Egy fiatal életében azt, hogy szexuális érettségtől számítva 10-15 év telhet el a házasság kötésig. Felnőttek számára, hogy a gyerekek „felnövése” -ami a szülők számára már a kamaszkorral érezhetően valóság lesz- a házasságot, mint gyermek nevelő intézményt tulajdon képen feleslegessé teszi. Azaz a párnak egymásban kell ezt az értelmet megtalálni. Ha eddigre már a pár elhidegült, csak szülői funkciói, a gyermekért vállalt felelősség, vagy áldozatvállalás volt csak a kapocs, ezen házasságok szinte, menthetetlenül felbomlanak. A gazdasági jólét ami a párok egymásra hagyatkozását gyengítí, a szingli élet piedsztára emelése, azaz "egyedül is képes vagyok, nem kell ehhez senki támogatása" újabb eély arra hogy a házasságok felbomoljanak. A huszas években járó fiataloknak ezek a képek felül írják az egymásért vállalt szeretet és felelősség vállalásról alkotott belső képet.

Két statisztikai ténnyel esnek ezek egybe, A válások magas száma a házasságkötés követő első 5 évében illetve 20-25 évben kiugróan magasa. Mivel egyre gyakoribb a házasság előtti együtt élések száma, azt várhatnánk, hogy megfontoltabb „kipróbáltabb” házasságok születnek. Sajnos a tények nem ezt mutatják. A válásokban kimutathatóan jóval magasabb az aránya azon pároknak, akik házasság előtt már hosszabb ideje együtt éltek. Házassági krízisekkel jelentkező családok több mint fele házasság előtt már együtt élt, és a válási mediációra jelentkező párok fele szintén. Saját megfigyeléseim azt a népi „bölcsességet” miszerint a próbaházasság biztosíték a jó házasságra, semmi módon eddig nem igazolták. Sőt azt állíthatom, hogy a gyerekkorban szerzett bizalmatlanság, az együtt élések során általában nem gyógyul, jobb esetben nem mélyül. Természetesen láttam már én is ellenkező példát, de többségi tapasztalat nem ez.

Az egyház az intézmény védelmében ki álla a gyorsan változó társadalmi nézőpontokkal szemben is, hogy a szexualitás a házasság intézményéhez kötött. Ez az álláspont nem tud megnyugtató választ adni a ma fiataljainak arra nézve, hogy a kitolódó (ma hazánkban a házasulandók életkorának átlag 29,5 év) házasság kötésig a sok szempontból felnőtt és önálló életet élő fiatalok mit tegyenek, de azt a fenti tények is megerősítik, hogy kitartó keresés és a tartós elköteleződés még mindig a leg jobb út!

Hogy ez így van azt egy két statisztikailag is igazolt ténnyel szeretném alátámasztani:

Akik házasságban élnek:

Hosszabb életűek

Egészségesebbek – fizikailag és mentálisan egyaránt.

Ritkábban szenvednek sérülést és ritkábban kapnak el betegséget.

Gyermekeik lelkileg és érzelmileg egészségesebbek.

Több gyermekük születik.

Ritkább esetükben a vetélés.

Ahol a szülők házasságban élnek:

A gyermekek iskolai teljesítménye lényegesen jobb, és jobban tudnak olvasni is.

Nagyobb eséllyel jutnak be a legjobb egyetemekre, főiskolákra, így jobbak az elhelyezkedési lehetőségeik.

Ritkább a családon belüli erőszak.

A gyerekek felnőve nagyobb eséllyel fognak házasságot kötni, és kevésbé valószínű, hogy elválnak.

Ahol a szülők házassága kiegyensúlyozott:

Jobb a gyermekek és a szülők viszonya

Ritkábban követnek el a gyerekek bűncselekményeket, ill. erőszakos cselekményeket.

Ritkábban fordul elő, hogy tizenéves lány házasságon kívül várandós lesz.

Műveltebbek és magasabban képzettek a család tagjai.