évközi 4. vasárnap

László testvér 3 gondolata közül egy maradt fönn az én rostámon.
Beteljesedett.
Jézus a názáreti zsinagógában a názáretiek által is ismert Elizeus és Illés próféta csodáit említi, amelyek pogány emberek javára történtek. Jézus kijelentései, arra utalnak, hogy az üdvösség nem Izraelnek szól csupán, hanem a pogány népeknek is? És ezt kapcsolatba hozza a beteljesedéssel! Botrányos gondolat ez a názáretiek számára. Két nehéz üzenet miatt forronghattak a derék izraeliták :
1. Az első szülött megfosztottságával - az üdvösség tehát nem csak a mienk.
2. Kényelmetlenebb a másik -mi akik itt ülünk, derék törvénytudó izraeliták, önmagában nem elég ez az üdvösséghez?
Beteljesedett.
Az Isten úgy ahogy van, vár minket. Magától értetődő mégis merész állítás. Félünk. Leszegjük a fejünket, és inkább távol maradunk bűnünkkel, ahelyett, hogy megbecsülnénk azt, amire ma képesek vagyunk. A távolság aztán még nagyobb távolságot szül. A mai roskatag, részegeskedő, parázna, lusta, önmagunkat vigyük a közösségbe, olvassuk együtt újra és újra az evangéliumot, sodorjon el újra és újra a szeretethimnusz, és az egymásért végzett önkéntelen és súlyosan megfontolt gesztusok himnusza...