(gondolatok az évközi 2. vasárnaphoz)
Ez a kis gyálai kápolna, ahogy gondolom a többi is, a találkozás helye.
Találkozás Istennel és találkozás egymással. Aki járt már itt értheti,
élheti ezt.
A mai örömhír egy meghívás történet. Hívva lenni, hivatásban élni
azt jelenti, hogy rátalálok a szolgálat ízére. Ez a föld sója.
A meghívás egy rátalálás történet is egyben. A rátalálás pedig válaszokkal
találkozás történetté válik. A múzeumi vitrinbe rejtett ütött-kopott
hegedű ránézésre alig különbözik a mellette lévő másik harminctól.
De hogyan szól?
Sokféle felhanggal, szólammal találkozunk. Felnőttek, gyerekek; férfiak, nők;
fáradtak és derűsek... Látszólag mind saját dallamot játszik, de a harmóniákat
közösen szólaltatják meg. Ismerős a dallam?
Találkozásaink történeteit mesélik majd sírunk felett.
Találkozásaink visznek el Istenhez.
2009. január 19., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése