2010. november 18., csütörtök

londoni levelek 1 november

Kedves Barátaim a Filián!

Ma megvilágosodtam, hogy azt a sok-sok belső-külső élményt hogyan is oszthatnám meg veletek. A Filia blog, melynek szerkesztője is lennék, de alig bírok eltájékozódni rajta.

Van rajta egy csoport: elszármazottaink. Elég ijesztő első olvasatra, de aztán láttam, hogy ezt gyakce Timit jelenti s kicsit megkönnyebbültem. De valahogy mégsem szeretnék ide sorolódni, legyek inkább elszámozott - s ezzel arra a bizonyos 1 elveszett báránykára gondolok, aki most egy kicsit vagyok s akiért a gyálai közösség imádkozik. Én pedig nyilvánvalóan a közös akolba tartozom s közben próbálkozom megvívni ezt a távol-közelharcot...

Mustó Péter dél-amerikai leveleit olvasván jövök rá ismét az igazi levélírás ízére s próbálok (nyíltan utánozva őt) én is néha-néha életjelt adni magamról, a magam stílusában.

Három hét telt el s ma jutottam el először el katolikus misére, itt a szomszédban a St. Augustine's Church-be, London Hammersmith nevű városrészében. A társaság összetétele már nem lep meg,nagyon sok a színes, főleg filippino s persze más részben katolikus országok fiai. Ezen a környéken különösen is rengeteg a lengyel.
A prédikáció nem állt másból mint (némi bocsánatkérést követően) ismertette a pap a plébánia katasztrofális anyagi helyzetét. Rendesen számszakilag avatta be a népet a tételekbe s hogy bár semmi gáz nincs a könyvvizsgálat alapján, de a kassza üres! Ezután néhány mítoszt igyekezett eloszlatni, miszerint a Vatikán nem segít direkte, a brit katolikus (kisebbségi) egyház már nem mondható gazdagnak, hogy a helyi Social Club sem tudja eltartani s bár a BBC időnként valóban bérel egy termet, az sem elég éves viszonylatban. Természetesen követte ezt a kérés, hogy a hívek lehetőségeikhez képest fontolják, hogy miként s mennyivel tudnának hozzájárulni a hiányhoz, azonban:
-előbb vigyék haza a plébános úr levelét, ami gyakorlatilag megismételte a tényeket írásban
-hallgassák meg a jövő heti egyházközségi akciótervről szóló előadást (nyilván megint a prédikáció keretében)
-s azután majd válasszanak a gyakorlati lehetőségek közül: előre borítékolás, adóról rendelkezés egyéb...
(Ha az egyháznak megengedi egy adófizető, hogy a nevét, címét regisztrákja, akkor minden 1 adófontból 28 penny az egyházé lesz!)

Eszembe jutott persze az utóbbi hónapok kezdeményezése a perselyezés bevezetéséről s az anyagi tudatosság növeléséről. Meg a "bazilika projekt"... Gondoltam írok is majd Kamillnak néhány sort, mert legutóbb a búcsú ebédkor abban váltunk el, hogy folytatjuk...

Hazatérvén pedig ebédhez bekapcsoltam a BBC4-t, ahol épp arról volt szó, hogy a koaliciós kormány az általános megszorítások mellett a munkanélküliek juttatását és munkára ösztönzését is meg kívánja változtatni, azaz szigorítani... S ez ügyben a legfontosabb hozzászóló nem volt más mint Canterbury érseke, hogy ti. aggályosnak találja, hogy az intézkedések a munkanélkülieket további negatív spirálba kényszeríti s mélyíti a megalázottság és elbizonytalanodottság terhét. Nem tudom megítélni objektíven a helyzetet, engem most az érdekelt, hogy az egyházi méltóságnak külön véleménye van, mely enyhén szólva ellenkezik a konzervatív többségű kormányzattal.
Hol hallható minálunk az Egyház önálló (autentikus) szava a mindennapi élet dolgaiban? Széplelkűségből kerültem el a "politika" szót? Talán nem, mert a politikáról s annál is többről lenne szó. (S persze itt megint M. Péter leveleire is utalok, melyekből olvasható, hogy miként küzdött ezekkel a gondolatokkal 25-30 sőt több évvel ezelőtt.)

Még egy kis színes: ablakomból belátom szinte egész Londont s így a hétvégén szobámból nézhettem végig a számtalan tüzijátékot, melyet ezen e hétvégén Guy Fawkes sikertelen merényletének emlékére rendeznek.

http://feszek.pte.hu/ujsag.php?tipus=cikk&cikk=1676&rovat=581&szam=59&evfolyam=9

Egyfolytában azon gondolkodom, hogy most akkor mit is ünnepelnek? Fawkes-nak nem sikerült, a parlament maradt. Na jó, ezt akkor akár ünnepelhetjük is. S persze az északi népek pirománok...

Szeretettel üdvözlök mindenkit Gyálaréten s én is örömmel veszek minden hírt hazulról,

Zsolt

Nincsenek megjegyzések: